Pierre de Coubertin báró örökre beírta nevét a világ történelmébe, amikor 1894-ben – 118 évvel ezelőtt felismerve az olimpia jelentőségét – javaslatára a párizsi kongresszuson az olimpiai játékok újjáélesztése mellett döntöttek. Magyarország képviselői ott voltak az alapítókkal 1894-ben.
A nemzeti olimpiai bizottságok közül elsők között jött létre a Magyar Olimpiai Bizottság. Már az 1896-os athéni olimpiai játékokon két aranyérmet nyert a magyar csapat. Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok nevét ma is büszkén ejti ki minden magyar ember. Érdekes összefonódás, hogy a győri strand Hajós Alfréd tervei alapján készült el 1931-ben.
Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezésének lehetősége új távlatokat nyit meg a magyar sport számára, hiszen az utánpótlást stabil alapokra helyezi. A győri létesítmények a rendezvény után a jövő bajnokainak kinevelését szolgáló utánpótlás képzési központként funkcionálnak.
A jelen tehetségei, a jövő példaképei lesznek, akik újabb és újabb nemzedékek számára jelentenek majd kellő motivációt és ösztönzést. Az EYOF gyerekek tízezreinek figyelmét irányítja rá a sport fontosságára, vágyakozó tekintetek irigylik az osztálytársakat, barátokat, rokonokat, akik a dobogó legfelső fokán állhatnak, vagy részt vehetnek versenyzőként a játékokon. A jó példa ugyanakkor ragadós, az egészséges életmód és a mozgás iránti igény elősegítését szolgálja.
Az EYOF élmény, kulturális találkozások színhelye, barátságok kezdete, karrierek első állomása, a jövő felnőtt bajnokainak kibontakozási lehetősége. A pályázat célja – amellett, hogy minden körülmény a sportolók eredményességét szolgálja – a népek kulturális találkozása, az országok bemutatkozása és a magyar kultúra megismertetése.
Győr város pályázatának motivációja: One spirit, whole EUROPE!